2025. november 14–15. között került sor a Martosi Rendezvényliget és Népfőiskola Népi Gazdálkodás Kollégiumának második képzési hétvégéjére, amely tartalmas szakmai programmal, gyakorlati tapasztalatszerzéssel és közösségi élményekkel várta a résztvevőket Martoson.
A pénteki nap a megérkezéssel, regisztrációval és a szálláshelyek elfoglalásával indult. A szakmai program középpontjában Dr. Pottyondy Ákos, a Pannonhalmi Főapátság Gyógynövénykertjének egykori vezetője, valamint az Ürmös porta alapítója és vezetője állt. Előadás-sorozata a „Gyógynövények a mindennapokban” címet viselte, és átfogó képet adott a magyar népi gyógyászat hagyományairól és gyakorlati alkalmazásáról.
Az első blokkban a gyógyászat történetén keresztül ismerhettük meg a magyar népi gyógyászat alapjait, majd kávészünetet követően a gyógynövények kivonatolásának módszereivel foglalkoztunk. A késő esti előadás a legfontosabb gyógynövényeket mutatta be az emberi szervrendszerek mentén, hasznos, a mindennapokban is alkalmazható tudást adva a résztvevőknek. A napot közös vacsora zárta, amely tovább erősítette a közösségi hangulatot. Az első előadás a gyógyászat történetén keresztül vezette végig a hallgatóságot, hangsúlyozva, hogy a magyar népi gyógyászat nem pusztán praktikák gyűjteménye, hanem évszázadokon át csiszolódott tudásrendszer. Szó esett a természet és az ember kapcsolatáról, a gyógynövények tiszteletéről, valamint arról, hogyan vált a megfigyelés, a tapasztalat és a közösségi tudás átadása a népi gyógyászat alapjává. Az előadás segített abban, hogy a résztvevők ne csupán ismereteket, hanem szemléletet is kapjanak: a lassabb, tudatosabb, természetközeli életmód fontosságát.
A második felvonásban a résztvevők lépésről lépésre ismerhették meg, miként készülnek a gyógyteák, tinktúrák, olajos kivonatok és egyéb házi gyógynövényes készítmények. Az elméleti tudást számos gyakorlati példa egészítette ki, amelyek megmutatták, hogyan illeszthetők ezek az ősi módszerek a mai mindennapokba. Az előadás egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a gyógynövényhasználat felelősségteljes tudást igényel, ugyanakkor bárki számára elérhető eszköze lehet az egészségmegőrzésnek.
Az est zárásaként Dr. Pottyondy Ákos az emberi szervrendszerek mentén mutatta be a legfontosabb gyógynövényeket. Az előadás rávilágított arra, hogy a népi gyógyászat mennyire átgondoltan és rendszerszemléletben közelítette meg az emberi test működését. Megismerhettük, mely növények támogatják az emésztést, az idegrendszert, a légutakat vagy éppen az immunrendszert, és milyen módon alkalmazhatók biztonságosan. Az előadás nemcsak tudást adott, hanem önbizalmat is: a résztvevők kézzelfogható, azonnal hasznosítható ismeretekkel térhettek haza, amelyek hosszú távon is értéket képviselnek a mindennapi életben
A szombati nap korai reggelivel indult, majd a csoport terepre indult. A gyakorlati képzés keretében egy különleges programon vehettünk részt: „Nem mindennapi malacságok… disznótor Martoson” címmel hagyományos gazdálkodási és feldolgozási folyamatokkal ismerkedtünk meg. A terepmunkát Maitz György gazda vezette, aki saját tapasztalataira építve mutatta be a disznótorhoz kapcsolódó munkafolyamatokat, szokásokat és közösségi jelentőségüket. A disznótoros terepmunka során a résztvevők részletes betekintést kaptak a sertéshús különböző fajtáiba és azok felhasználási módjaiba. Szó esett a húsrészek hagyományos felosztásáról: külön figyelmet kaptak az olyan alapvető részek, mint a comb, a lapocka, a karaj, az oldalas, a tarja és a szalonna. Megismerhettük, mely húsrészek alkalmasak friss sütésre-főzésre, melyekből készülnek a füstölt termékek, kolbászok, hurkák, illetve hogyan hasznosította a paraszti gazdálkodás szinte maradéktalanul az állat minden részét. A hangsúly azon a szemléleten volt, hogy a disznó nem csupán húsforrás, hanem komplex gazdasági és közösségi érték.
A bemutatót Maitz György gyakorlati tapasztalata tette igazán hitelessé. Saját gazdaságából hozott példákon keresztül mesélt a húsfeldolgozás fortélyairól, a megfelelő sózásról, füstölésről és érlelésről, valamint arról, hogyan határozza meg a takarmányozás és a tartási mód a hús minőségét. A disznótor így nem csupán látványos esemény volt, hanem élő tudásátadás is, ahol a résztvevők testközelből tapasztalhatták meg a hagyományos népi gazdálkodás egyik legfontosabb és legközösségibb eseményét.
A második képzési alkalom kiválóan ötvözte az elméleti ismeretátadást és a gyakorlati tapasztalatszerzést, miközben erősítette a résztvevők közösségét és elköteleződését a népi gazdálkodás hagyományainak megőrzése iránt.
