2025. október 17-18-án tartotta meg első szakmai programját a Népi Gazdálkodás Kollégium, amelynek házigazdája és szervezője a Martosi Rendezvényliget és Népfőiskola. A Kollégium célja, hogy a résztvevők betekintést nyerjenek a Kárpát-medence népi gazdálkodási hagyományaiba, a helyi termelők világába, valamint a hagyományos élelmiszerkultúra modern lehetőségeibe.
A péntek délutáni érkezést és regisztrációt követően Bencze Dávid, a Martosi Rendezvényliget és Népfőiskola képviseletében, röviden ismertette a program célkitűzéseit, majd bemutatta a frissen alakult Népi Gazdálkodás Kollégiumot. A szakmai előadások sorát Bauer Ildikó borszakértő és borturisztikai szaktanácsadó nyitotta meg, aki két izgalmas témával érkezett. Első előadásában „Hegyek, folyók, borok – A Kárpát-medence öröksége a pohárban” címmel a térség borászati hagyományait és terroir-kultúráját mutatta be. Különös tekintettel mutatott be összefüggéseket a szlovákiai magyarság és a szlovákiai magyar szőlőtermelők összefüggéseiről, a magyar borászat különlegességéről valamint a régió szőlészetének jellemzőiről. Ezt követően a „Amikor a szőlő sárgulni kezd – a fitoplazma titkai” című előadása betekintést adott a szőlőtermesztés kihívásaiba és a növényvédelem legújabb eredményeibe. Előadásában kifejezetten a jelenlegi sárgaság járvány okozta károkat prezentálta, illetve a megelőzésre vonatkozó megoldási lehetőségeket vizsgálta meg. Végezetül pedig a háztáji szőlészet lehetőségét járta körül. Kiemelte, hogy a háztáji szőlészet ideális módja annak, hogy saját, friss szőlőt termesszen csemegeként, lekvárhoz, musthoz vagy házi borkészítéshez. A sikerhez a megfelelő fajta kiválasztása, a gondos telepítés és a rendszeres ápolás szüksége.
A nap zárásaként vacsorára és kötetlen borkóstolóra került sor, ahol a 3 Folyó Völgye borai kerültek a poharakba. A kóstoló – amelyet Bauer Ildikó vezetett – baráti hangulatban, szakmai eszmecserékkel és új ismeretségek születésével zárta az estét.
A szombati program a gyakorlat jegyében telt. A résztvevők Karvára látogattak, ahol a Slow Food Karva termelői piacon találkozhattak helyi őstermelőkkel, kézműves élelmiszer-előállítókkal és gazdákkal. A látogatás során nem csupán vásárlók voltunk, hanem aktív résztvevői egy élményszerű tanulási folyamatnak. Több termelő asztalához is odaléptünk, ahol nyíltan beszélgettünk a munkájukról – a szántóföld- vagy állattenyésztő gazdaságok napi rutinjáról, az adott régió talaj és klíma viszonyairól, a biodiverzitás megőrzésének fontosságáról, valamint a fenntartható termelés ma jelentette kihívásokról.
Megismerkedtünk például a Pemak termékeivel. Ott rákérdeztünk arra, miként tudják a mákot innovatívan felhasználni – nemcsak hagyományos sütőipari alapként, hanem új felhasználási módokban is — és hogyan hat rájuk a termésbiztonság, a munkerő-hiány vagy a nemzetközi verseny. A Jelenčič Ferenc zöldségtermelő arra világított rá, hogy a vegyszer-mentes termesztésnél az időjárás kiszámíthatatlansága, az aszály vagy az áradás mindennapos gondot jelent, és hogy a piaci elvárások sokszor nem egyeznek a termelés természetes ritmusával. Végül pedig a Med od Sedliaka (Méz Sedliaktól) méhészetnél arról cseréltünk eszmét, milyen stratégiai és technológiai lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a méz minősége megmaradjon, és hogyan tudják edukációs tevékenységekkel is bevonni a közösséget.
A Góra Ekofarm standjánál is kiváló eszmecserét folytathattunk, akit érdekelt a mangalica-húsfeldolgozás. A termelő elmondta, milyen speciális gondoskodást igényel ez az őshonos fajta, milyen nehézséget okoz a feldolgozókapacitás vagy a piaci elérés kis volumen mellett.
Ezek a közvetlen beszélgetések más termelőkkel is rendkívül értékesek voltak: nem csak termékeket láttunk és kóstoltunk, hanem a gazdák mögött álló folyamatokat, küzdelmeket és elköteleződést is. Felmerült többek között a munkaerő-terhelés, a gépesítés hiánya, az új piacokhoz való hozzáférés nehézségei, valamint az, hogy a fenntartható gazdálkodás miként válhat olyan modellé, amely hosszú távon is működőképes. A piaci séta így egyszerre volt tanulás, inspiráció és élmény – és tökéletes illeszkedett kollégiumunk célkitűzéseihez, hogy a népi (vagy kis-gazdasági) gazdálkodás élményszerűen váljon megérthetővé, megérinthetővé.
A Népi Gazdálkodás Kollégium első alkalma így nemcsak tudást, hanem közösségi élményt is adott mindazoknak, akik hisznek abban, hogy a hagyományos gazdálkodás értékei a jelenben is élnek és jövőt formálnak.
